A növényi hajfestés hatásmechanizmusa

Ahhoz, hogy megértsük a növényi festékek működését érdemes pár szót a vegyi festésről is ejteni.

A vegyi festés során a hajszálban levő természetes festékpigment elroncsolódik és a helyére mesterséges festékanyag kerül hidrogénperoxid segítségével. A növényi színezők ezzel szemben a hajszál külső részén tapadnak meg, nincs roncsoló hatásuk, hanem kívülről erősítik, vastagítják azt. Ehhez nem kell kémiai oxidálószer. Világosítani nem lehet az eredeti színt. A természetes növényi festőanyag, mint egy fátyol bevonja a hajszálat és alatta áttetszik az eredeti szín, így a kettő együtt alakítja ki az új árnyalatot. Ezért lesz mindenkinél egyedi a végeredmény. Több réteg felkenése során egyre mélyebb lesz a szín ugyanannak a keveréknek a használatától is, hiszen egyre vastagabb lesz a felvitt réteg. Ősz hajon ezzel a technikával lehet a barna színeket is megfesteni. Fontos, hogy a növényi hajfestő pépet tiszta, mosott hajra vigyük fel. A hajápoló termékeket is érdemes átvizsgálni, mert a samponok, balzsamok és fésüléskönnyítők adalékanyagai – szilikon – gyengítik a növényi színező tapadását.

A piacon megjelentek az újgenerációs növényi festékek, amelyek tartalmaznak növényi festőanyagot is, de kémiai reakciók során festenek. Ezzel szemben a tisztán növényi festékek kizárólag fizikai reakció során érik el festőhatásukat. Ez kívülről tapad a hajszálra, nincs a festés során kémiai folyamat, jelen esetben molekulaátalakulás. Egy nagyon fontos szabályt ebben az esetben meg lehet fogalmazni: a vegyszermentes növényi festékek használatakor nincs szükség vegyi előhívó folyadékra, krémre, azaz hidrogén-peroxidra. Amelyik festék ezen az elven működik nem nevezhető vegyszermentesnek. Attól, mert egy festék tartalmaz valamennyi hennát, vagy más festőnövényt de hagyományosan oxidációs folyamat során festi a hajat továbbra is vegyszeres festésnek minősül. Már csak a két technika különbözősége miatt sem keverhetők egymással. Az oxidációs hajfestékek a hajszál belsejébe épülnek be roncsoló hatás során, a növényi színezők pedig kívülről tapadnak meg tápláló, vastagító, erősítő hatás következtében.

Munkám során csak por alakú hennát és más festőnövényeket keverek ki növényi főzetekkel, kávéval, teákkal és illóolajokkal, saját kipróbált receptúrák alapján.

A hidrogén-peroxid szerepe a festés során:

  •  A hajszál külső rétegét a kutikulát fellazítja – tetőcserépre emlékeztető pikkelyeket megemeli, így szabaddá válik az út a hajszál belsejébe. Sok pikkely ilyenkor letörik, leszakad, deformálódik. A hajszál már soha nem lesz olyan egészséges mint festés előtt, bármennyi balzsamot és ápolót kenünk rá, hiszen a hajszál termelése a hajhagymákban történik. A hajszál nem tudja a sérülését, pikkelyhiányát visszanöveszteni, regenerálni. Szerkezetkiegyenlítőkkel próbálja a hagyományos fodrászipar ezt a jelenséget orvosolni.
  • A hajszál belsejében elroncsolja a természetes pigmenteket (festékmolekulákat), sötéteket, feketéket, barnákat először és több idő kell a vöröses, narancsos, sárgás pigmentek roncsolásához.  Minden vegyi festés roncsolja az eredeti hajszínt, nem csak a szőkítés. Valamint károsítja a haj struktúráját, szerkezetét. Ezért van az, hogy a lekopott (ami igazából helyesen kikopott) vegyi festés után a haj sosem lesz a régi színű. Mindig fakóbb, egészségtelenebb, roncsoltabb, “leesésre” hajlamos. A színe sárgásabb, narancsosabb, vörösebb – mert ezek a pigmentek a legtúlélőbbek. A vegyi krémfesték színe a tubusból frissen kinyomva a tálban mindig világos színű, mert majd a kémiai folyamat során a hajszál belsejében a hidrogén-peroxiddal reakcióba lépve áll össze a molekula és ezzel együtt a színpigment. Minél sötétebb a festék (sötétlila, barna, sötétbarna, fekete) annál több PPD-t és PDT-t tartalmaz, melyek a legagresszívebb mérgezőanyagok a festékekben.
  • A bejutott mesterséges festékmolekulákat (festékképző intermedierek) oxidációs folyamatban polimerizáció során órásmolekulákká alakítja. Magyarul: kis festékrészecskék a hajszál belsejében összekapaszkodnak, (így alakul ki a szín), és olyan óriásiak lesznek, hogy nem férnek ki a réseken amin bejutottak. Számomra nagy kérdés, amire szüntelenül keresem a választ, hogy a hennát is tartalmazó hidrogén-peroxidos festés során az éppen felnyitott pikkelyeken a henna hogyan tud kívülről megtapadni? A réseken át vajon befér-e a hajszál belsejébe? Ha igen, akkor ott mi történik vele? Tud-e láthatóan változtatni a haj színén, milyen mértékben és mennyi ideig? Jelen pillanatban nem ismertek számomra ilyen irányú vizsgálatok.

És mindebből következik az is, hogy mivel a henna kívülről tapad ezért vastagítja, erősíti a szálat, sőt védi a tetőcserepeket. Sokkal ellenállóbb lesz a hajszál akár a rossz fésülési technikákkal szemben, akár a rossz szárítási szokásokkal szemben. Az egészséges haj gyönyörűen csillog, mert a kis tetőcserepek szépen besimulnak a helyükre, nincsenek felborzolva, összekócolva és így tökéletesen tudják a fényt visszaverni. Ebben segít a növényi festékréteg a hajszál külső részén megtapadva. Ettől válik könnyen fésülhetővé.